MCC Budapest Summit: Így állhat Magyarország a technológiai fejlődés élére

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében idén is megrendezik az MCC Budapest Summitot, amelynek mostani témája a technológia és a társadalom kapcsolata. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója elmondta, hogy az idei konferenciára 20 országból érkező 60 előadó három napon keresztül, 14 helyszínen vizsgálja a technológia és társadalom metszéspontjait.

Elmondta,

olyan témákat érint, mint a technológia hatása az oktatásra, az emberi kapcsolatokra, a mentális egészségre és a társadalmi struktúrákra, valamint a szabályozás, a felelősség és a tudás demokratizálásának kérdései.

Az MCC főigazgatója nyitóbeszédében köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a digitális forradalom állandó jelenlétét. Kiemelte, hogy a technológia áthatja életünket, a keresőmotoroktól és alkalmazásoktól kezdve az exponenciális tempóban tanuló generatív mesterséges intelligenciáig (MI).

Hangsúlyozta, ma digitális könyvtárak és adatbázisok révén másodpercek alatt hozzáférhetők olyan információk, amelyek korábban hónapokig tartó kutatást igényeltek. Ugyanakkor Szalai Zoltán óvatosságra intett: az MI észrevétlenül ideológiai torzításokat csempészhet az információkba, ami kritikus szemléletet igényel a digitális eszközök használata során, hogy a szerzett tudás kiegyensúlyozott és megbízható maradjon.

Szalai Zoltán egy másik példát is hozott, amely szerint naponta 180 millió szelfi készül, amelyekhez átlagosan 18 felvétel szükséges. Ez az önmagunkkal való túlzott foglalkozás pszichológiai problémákhoz, például az önkép torzulásához vezethet, különösen, ha a virtuális és fizikai identitás szétválik.

A tudás demokratizálódását szintén kiemelte, és példakánt említette Magyarországon a Közgyűjteményi Digitális Stratégia révén kulturális és történelmi források – irodalomtól a vizuális művészetekig – bárki számára elérhetők az interneten, Budapesttől a Székelyföldig.

A főigazgató arra biztatott, hogy egyensúlyt találjunk a technológia kényelme és az autentikus emberi tapasztalatok között.

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke bemutatta az intézményt, amely egyszerre működik tudományos műhelyként, agytrösztként és oktatási platformként. Az MCC a Kárpát-medencében és azon túl, például Brüsszelben is jelen van, több mint 7500 diákot elérve az általános iskolától a posztgraduális képzésekig.

Orbán Balázs szerint a konferencia, amely 12 további városban folytatódott, az MCC azon meggyőződését tükrözi, hogy a nemzetek és gondolatok nem ismernek közigazgatási határokat.

Orbán Balázs személyes történetként a Jurassic Park (1993) című filmet említette, amelynek egyik jelenete a technológiai erő felelőtlen használatának veszélyeire figyelmeztet.

– idézte a film egyik ikonikus mondatát. 

Ezzel kapcsolatban a felelősség és önfegyelem fontosságát hangsúlyozta, ami ma is aktuális.

Francis Bacon gondolatait idézve Orbán Balázs a technológiát nemcsak eszközként, hanem társadalmi programként jellemezte, amelynek célja az emberi élet javítása és a nemzetek erősítése. Bacon víziója, miszerint a tudást hatalommá kell formálni, évszázadokon át érvényesült, lehetővé téve hosszabb, egészségesebb és szabadabb életet. Azonban a felelőtlen használat súlyos következményekkel járhat, míg a technológia elutasítása stagnáláshoz vezet.

A technológiai fejlődés gyorsulását szemléltetve Orbán megjegyezte, hogy az emberiség történetének 24 átalakító újításából 12 az elmúlt 300 évben, ebből 6 az elmúlt 50 évben jelent meg. Ez a gyorsulás azt mutatja, hogy a technológia nemcsak tudás, hanem felelősség is.

Orbán Balázs öt okot sorolt fel, amiért Magyarország képes egyensúlyt teremteni a technológiai fejlődés és a társadalmi béke között:

• Oktatási Beruházások:

Magyarország a GDP 2 százalékát költi felsőoktatásra, az EU élvonalában. Az egyetemek megújult rendszere szorosabb piaci együttműködést és több műszaki-informatikai hallgatót eredményez.

• Modernizált közoktatás:

2024-ben közel 100 milliárd forintot fordítottak 30 szakképző intézmény technológiai korszerűsítésére, hangsúlyozva a gyakorlati tudást.

• Konnektivitás:

Kiegyensúlyozott gazdaságpolitikája révén Magyarország a nyugati és keleti befektetők találkozási pontja, különösen az autóiparban, akkumulátortechnológiában és gyógyszeriparban. 

• Stabil Energiaellátás:

A diverzifikált energiaforrások, beleértve a nukleáris és napenergiát, támogatják az energiaigényes innovációkat. Bizonyos napokon az áramtermelés negyedét a napenergia adja.

• Innovációbarát Környezet:

2010 óta a kutatás-fejlesztési kiadások a GDP 1,4 százalékára nőttek, és a magyar állam tovább növeli ezeket a forrásokat.

Orbán Balázs felhívta a figyelmet, hogy a technológia irányát demokratikus folyamatoknak kell meghatároznia, nem távoli bürokratáknak vagy algoritmusoknak.

Orbán Balázs bírálta az Európai Unió túlszabályozását és centralizációját, amely gátolja az innovációt. A világ 20 vezető technológiai klaszteréből csak egy található Európában, ami jelzi a kontinens lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, ezt a Draghi-jelentés is megállapította – tette hozzá. Magyarország ezért ellenzi a túlszabályozást és kiáll a nemzeti szuverenitás mellett, hogy a technológiai fejlődés ne veszélyeztesse a társadalmi kohéziót.

Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője az első panelbeszéletés során elmondta, a mesterséges intelligencia (MI) és a társadalom kapcsolatáról. Kiemelte, hogy amit ma MI-nek nevezünk, valójában a XX. században gyökerezik, a különbség azonban a technológiák, például a gépi tanulás alkalmazásának új módjaiban rejlik.

Cséfalvay hangsúlyozta, hogy a technológia és a társadalom viszonyát történelmi folyamatként érdemes vizsgálni. Az innováció gyakran nem tervezett, hiszen a felfedezések későbbi felhasználási módjai nehezen megjósolhatók. Példaként a közösségi médiát említette, amely váratlanul vált életünk részévé. A szakértő figyelmeztetett a túlszabályozás veszélyeire, amely gátolhatja az innovációt.

Az MCC kiemelt figyelmet fordít a startupok szerepére, kutatásaikban pedig azt is vizsgálják, miért marad el Európa a startup-ökoszisztéma terén. Cséfalvay kiemelte, hogy egy most készült tanulmányuk az MI-vel foglalkozó európai startupokat elemzi. „A kérdés nem az, hogy mit tart a jövő, hanem hogyan fedezzük fel a jövőt” – zárta gondolatait.

A konferencia második paneljén a résztvevők a modern technológiák és a közösségi média fiatalokra gyakorolt káros hatásait vitatták meg. A szakértők egyetértettek abban, hogy a közösségi média komoly veszélyt jelent a gyerekekre és tinédzserekre, sőt, egyesek annak betiltását szorgalmazták ebben a korcsoportban, valamint a telefonok iskolai kitiltását javasolták.

A panelben résztvevők kiemelték, hogy a közösségi média üzleti modellje a figyelem monetizálásán alapul, ami egyre szélsőségesebb tartalmakhoz és függőség kialakulásához vezet.

A szülők és iskolák kulcsszerepet játszanak a gyerekek védelmében, hiszen a platformok irreális elvárásokkal bombázzák a fiatalokat, szorongást, izolációt és pszichológiai problémákat okozva. „Az emberi agy nem erre alakult ki” – hangzott el, utalva arra, hogy a közösségi média csökkenti az igazi barátságok számát és gyengíti az érzelmi intelligenciát.

A résztvevők szerint a modern kényelem csökkentette az emberek ellenálló képességét, miközben az egészséges emberi élethez elengedhetetlenek a kihívások. A szakértők végül a hagyományos oktatási módszerekhez való visszatérését szorgalmazták a digitális megoldások helyett, hangsúlyozva, hogy a szülőknek és az iskoláknak közösen kell fellépniük a fiatalok mentális egészségének védelméért.

A konferencia harmadik paneljén Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke szerint az MI-t tévesen nevezzük intelligenciának, hiszen az emberi agy működését sem értjük teljesen, így az MI csupán imitáció. Az MI megjelenését az evolúció természetes formájának tartja, de arra figyelmeztetett, hogy az evolúció nem mindig jelent fejlődést, és akár zsákutcához is vezethet. Az emberi kreativitást a mögötte rejlő szenvedés teszi különlegessé, amit az MI nem képes utánozni. 

A szakértő kiemelte, hogy az emberek hajlamosak leegyszerűsített narratívákban gondolkodni, miközben a valóság sokkal bonyolultabb. Az ukrajnai háborút hozta fel példaként, ahol a legmodernebb technológiák az első világháborús harcmodorral keverednek, hiába jósolták évekkel ezelőtt azt, hogy a háborúkban egyre kisebb jelentősége lesz az emberi tényezőnek.

– tette hozzá.

Geopolitikai szempontból az MI nem csupán technológiai, hanem kulturális és ambícióvezérelt kérdés is. Az USA és Kína jelentős előnyben van Európával szemben, ahol a túlszabályozás és az ambíció hiánya akadályozza a fejlődést.

Példaként az Alstom és Siemens összeolvadásának uniós elutasítását említette, amely meghiúsította, hogy Európa vezető vonatgyártó legyen világszinten is.

Cséfalvay Zoltán hozzátette, az MI szabadalmak terén is lemaradás figyelhető meg: az EU és az Egyesült Királyság együtt néhány száz szabadalmat jegyez, míg az USA és Kína külön-külön közel tízezret.

Böszörményi-Nagy szerint az MI függőséget okozhat, ami rontja az emberek kognitív képességeit, csökkenti környezetük feletti irányításukat és alkalmazkodási képességüket. Míg a korábbi innovációk bővítették az emberi lehetőségeket, az MI ezek rovására mehet. Szerinte a jövőben az analóg és emberi tulajdonságok, például a kreativitás és az érzelmi mélység, felértékelődnek azokon a területeken, ahol a gépek nem versenyezhetnek az emberrel.

A konferencia zárópaneljén a mesterséges intelligencia (MI) kreativitásra gyakorolt hatásait vitatták meg a résztvevők. Jash Dholani indiai író szerint az MI nem képes valódi kreativitásra, mert hiányzik belőle az emberi tapasztalat, például egy térben való fizikai jelenlét érzése vagy az érzelmi motiváció. Példaként hozta fel, hogy egy magas mennyezetű szoba inspiráló hatással van az emberre, amit az MI nem képes átélni. Hozzátette, hogy az MI legfeljebb adatokat kombinál, de nem tud új filozófiai vagy művészi perspektívát létrehozni, mivel nem rendelkezik az emberi lét biológiai és érzelmi alapjaival.

A beszélgetés során többször felmerült, hogy az MI gyakran „hazudik” vagy pontatlan válaszokat ad. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI nem rendelkezik valós tapasztalattal, így nem képes megérteni a kontextust vagy a valóság mélységeit. Ezért az MI válaszai sokszor felszínesek vagy tévesek, különösen, ha nem pontosan fogalmazott utasításokat kap.

Amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy az MI túlzott használata lustává teheti az embereket, és csökkentheti kognitív képességeiket. Példaként említették a GPS-t, amely miatt az emberek térbeli tájékozódása gyengült, vagy a telefonos névjegyzékeket, amelyek miatt már nem jegyzünk meg telefonszámokat. A technológiai függőség különösen veszélyes lehet a fiatalok számára, akik ahelyett, hogy saját kreativitásukat fejlesztenék, az MI által generált válaszokra támaszkodnak – állapították meg. 

Arról is beszéltek, hogy az MI nem csupán technológiai, hanem hatalmi eszköz is, amely lehetővé teszi egyes csoportok számára mások ellenőrzését. A gyors technológiai fejlődés és a társadalom alkalmazkodási nehézségei – például a közösségi média szabályozásának problémái – további kihívásokat jelentenek. Egyetértettek abban is, hogy az MI által vezérelt jövő nem feltétlenül katasztrofális, de jelentősen átalakítja az emberi társadalmat.

Emberi értékek a technológiai korszakban

A negyedik panelbeszélgetés témája a technológiai fejlődés és az emberi méltóság, szabadság és életcél kapcsolata volt.

Ján Figel’, az Európai Bizottság korábbi biztosa és az MCC vendégkutatója hangsúlyozta: az innováció és kreativitás csak akkor szolgálja az emberiséget, ha értékekhez kötött. Szerinte az embert nem pusztán intelligens állatként kell szemlélni, hanem olyan lényként, aki képes szeretni, életet teremteni és spirituális jelentést keresni. Figel’ kiemelte az oktatás szerepét is: nem csupán az ismeretátadás eszköze, hanem az élet formálója, amelynek célja „okos emberek”, nem csupán okoseszköz-használók nevelése. Arra is figyelmeztetett, hogy értékek nélkül a demokrácia anarchiába csúszhat.

Moshe Koppel, a Kohelet Policy Forum elnöke aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az MI fejlődése meghaladja az emberi alkalmazkodóképességet, és ezzel a munkához, illetve az élet értelméhez való viszonyunk is megrendülhet.

– fogalmazott.

Lánczi András, a European Center for Political Philosophy igazgatója szerint az MI újdonsága látszólagos – a mögöttes kérdés, hogy a technológia az ember barátja vagy ellensége, egyidős az emberiséggel. Úgy látja, hogy a technológia terjeszti ugyan a tudást, de nem az igazság hordozója, ezért fontos, hogy a társadalom előbb kérdezzen, s csak aztán válaszoljon.

Chad Pecknold, a Catholic University of America professzora a technológiát az emberi nyugtalanság megnyilvánulásaként értelmezte, amely szerinte spirituális jelentéssel is bír. Arra figyelmeztetett, hogy a technológia „a lélek szálait” is kikezdheti, és csak akkor lehet társadalmilag hasznos, ha a helyes célok szolgálatába állítjuk.

A panelbeszélgetés közös üzenete volt, hogy

Csak akkor őrizhetjük meg emberi méltóságunkat és szabadságunkat, ha a technológiát az ember szolgálatába állítjuk, nem pedig fordítva.

Túlélhet-e az emberi képzelet a gépi korszakban?

Az „Ostrom alatt a kreativitás: Túlélheti-e a képzelet a mesterséges intelligenciát?” címmel tartott panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogy a technológiai forradalom milyen hatással lehet az emberi alkotókészségre és a kulturális jövőnkre.

Jash Dholani, a népszerű „The Old Books Guy” közösségimédia-profil létrehozója felvetette: ha az MI minden feladatot képes elvégezni, vajon több időnk lesz arra, hogy azt tegyük, amit igazán szeretnénk? Bár szerinte technikailag eltávolítható lenne az emberi tényező, mégis az a kérdés, hogy mennyire akarunk ténylegesen részt venni az életben.

– tette hozzá.

Ismael Carvallo Robledo, az Instituto Latinoamericano de la Comunicación Educativa igazgatója nem lát katasztrofális jövőt az MI térnyerésében. Ugyanakkor elismerte, hogy az oktatás területén – például a házi feladatok esetében – nehéz valódi korlátokat szabni a mesterséges intelligencia használatának, még ha nem is tartja kívánatosnak annak alkalmazását.

Horváth Sándor, a Web3 World Society alapítója és elnöke arra figyelmeztetett, hogy a technológiai átalakulás olyan sebességgel zajlik, amelyet a társadalom már alig tud követni. Kiemelte:

Szerinte fontos visszatérni az alapokhoz: az MI nem önálló lény, hanem adatvezérelt eszköz, amelyet emberek hoznak létre és irányítanak.

A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az emberi kreativitás és képzelet jövője nem a mesterséges intelligenciától való elzárkózásban, hanem annak tudatos és felelős felhasználásában rejlik.

Nyitókép forrása: Gyurkovits Tamas / MCC

***